A Középső-Duna-medence hidrológiailag majdnem zárt doboz: Dévénynél belép, a Vaskapunál kilép. A Tisza, a Dráva és a Száva vízgyűjtője teljes egészében belül van. Ezért a mérlege felírható — az viszont külön kérdés, hogy melyik tagját tudjuk tényleg mérni.
Vízállás, vízhozam és vízhő, óránként, az OVF-től — mind mérés. Minden oszlop egy mérce mindenkori vízjárása: a tetején a legnagyobb, az alján a legkisebb valaha mért vízállás. A nagyító a legalsó sávot mutatja, mert a víz jelenleg ott van. Balról jobbra görgethető.
Az erőmű a Duna vizével hűt: kiveszi, átvezeti a kondenzátorokon, és felmelegítve visszaengedi. A víz tehát nem fogy el — de az erőműnek két vízoldali feltétele van, és ha bármelyik nem teljesül, nem tud termelni. Ezért van itt. A blokkteljesítmény csak azt mondja meg, mennyi vizet vesznek ki éppen; más energiaadatot a lap nem használ.
A mérleg öt tagja, mind ugyanabban a mértékegységben. A folyótagok mérésből jönnek, a párolgás egyelőre nem.
Bankszámla-logika, egyetlen futó egyenleggel.
Két független becslés ugyanarra a párolgásra. A különbségük az, amit nem tudunk.
Amit kiveszünk. A döntő nem a mennyiség, hanem hogy visszatér-e.